Mi a különbség a gluténérzékenység, a cöliákia, és a gabonaallergia között?
Az élelmiszer okozta allergiák manapság meglehetősen gyakoriak, és egyre több ember szenved ilyen jellegű érzékenységben vagy allergiában. Ebben a bejegyzésben a gluténérzékenységet, a cöliákiát és a gabonaallergiát mutatjuk be.
Élelmiszer-allergiáról beszélhetünk abban az esetben, ha az alapvetően ártalmatlannak tűnő tápanyagalkotókat a szervezetünk idegennek ismer fel, és erre az immunrendszer túlműködésével reagál, vagyis ellenanyagokat, más néven antitesteket kezd termelni, amely a szervezetben különböző tüneteket okoz. Az elmúlt időkben a gabona okozta allergiák száma nőtt meg drasztikusan.
A gluténérzékenység kifejezést manapság gyakran halljuk, és univerzálisan minden gabona okozta allergiára használjuk is, pedig a gluténérzékenység, vagy más néven lisztérzékenység nem összekeverendő például a gabonaallergiával.
A cöliákia már egy kevésbé ismert fogalom, ugyanakkor erre is előszeretett mondjuk, hogy lisztérzékenység, pedig létezik nem cöliákiás gluténérzékenység is. A tünetek egyébként nagyon hasonlóak, a kiváltó okok is, így valóban nehéz különbséget tenni a betegségek között.
Milyen gabona okozta allergiák a leggyakoribbak?
Először is érdemes tisztázni, hogy mit jelent, hogy valaki allergiás a gabonára. Mivel sok, gabona okozta allergiát titulálunk gluténérzékenységnek, ezért nem árt tudni, hogy milyen betegségek is jöhetnek szóba, ha a gabonaérzékenységre jellemző tüneteket mutatunk, mint bőrtünetek viszkető, vörös foltos vagy ekcémás bőrtünetek, az emésztőrendszeri tünetek, vagy a légúti fulladásos, asztmás, gégevizenyős légúti tünetek.
A bajt okozhatja:
- gabonaallergia
- cöliákia, lisztérzékenység
- nem cöliákiás gluténérzékenység
Mielőtt rámondjuk a tüneteinkre, hogy gluténallergia, érdemes tudni, hogy valójában mi okozza a bajt, és mi a különbség a felsorolt allergiák között.
A gabonaallergia és a lisztérzékenység nem ugyanaz!
Mondhatni minden gluténérzékenység gabonaallergia, de nem minden gabonaallergia gluténérzékenység. A gabonaallergia esetében a tünetek fő kiváltó oka a gabonában lévő fehérje, mint az albumin, glutén és globulin. Vagyis a gabonaallergiát okozhatja a glutén, de más gabonafehérje is kiválthatja a tüneteket.
Aki allergiás a gabonára, a fogyasztása után viszonylag gyorsan, perceken-órákon belül produkál allergiás tüneteket, mint a viszkető, vörös foltok, csalánkiütés, ekcéma, hasmenés, görcsös hasi fájdalom, hányinger, hányás, haspuffadás, fulladás, asztma, vagy gégevizenyő.
A gabonaallergiára való hajlam örökölhető, ráadásul nagyon nehéz diagnosztizálni, ugyani a tünetek megegyeznek más étel okozta allergia tüneteivel. Leginkább úgy lehet megállapítani, hogy bizonyos ételeket elhagyunk, és ha megszűnnek a panaszok, akkor az adott ételcsoport okozta a bajt.
Léteznek már speciális vérvételek is, melyek segíthetnek kimutatni a gluténérzékenységet, de ezek még nem terjedtek el annyira hazánkban.
A gabonaallergiát megszűntetni nem lehet, de együtt lehet vele élni. Mindössze az étrenden kell változtatni, teljes mértékben ki kell iktatni az étrendünkből az allergiát okozó gabonát, a táplálék még szennyezésként vagy adalékanyagként sem tartalmazhatja.
A gluténérzékenységről
A gluténérzékenység esetén viszont csak maga a glutén okozza a tüneteket. Lényegében ez is egyfajta gabonaérzékenység. A gluténérzékenység egy kicsivel könnyebben diagnsztizálható, mint a gabona vagy más néven búza érzékenység, egyrészt mert jellemező emésztőrendszeri tünetekkel jár, másrészt már létezik olyan vérvétel, ami ki tudja mutatni.
A gluténérzékenység esetén a vékonybél bélbolyhok tönkremennek, ellaposodnak, és már nem tudnak megfelelően működni. Az viszont teljes mértékben egyénfüggő, hogy mennyi glutén elfogyasztása vált ki allergiás reakciót.
A fel nem ismert vagy nem kezelt gluténérzékenység komoly egészségügyi kockázatot jelent, ugyanis számos betegség kialakulásához vezethet, mint a kezeletlen vashiány, a csontritkulás, a diabétesz és pajzsmirigybetegségek stb..
Különbségek a cöliákia vagy nem cöliákiás gluténérzékenység között
A gluténérzékenység esetén azonban különbséget teszünk a cöliákia vagy nem cöliákiás gluténérzékenység között. A legnagyobb különbség, hogy a cöliákia egész életen át fennálló autoimmun betegség, mely örökletes, és bármilyen életkorban kialakulhat, míg a nem cöliákiás gluténérzékenység gyógyítható, és leginkább felnőtt korban jelentkezik.
A cöliákia a súlyosabb állapot, viszont könnyebben azonosítható, ugyanis vérvizsgálattal kimutathatóak a gliadin ellen termelt antitestek. Ez a típus a csontrendszert és a bőrt is károsíthatja, illetve az I-es típusú cukorbetegség, laktóz intolerancia, vashiány és pajzsmirigy problémák is kísérhetik.
A panaszok a glutén tartalmú étel fogyasztása után nem azonnal, hanem napokkal, hetekkel később jelentkeznek. Kezelés sajnos nem létezik rá, de gluténmentes diétával együtt lehet élni ezzel a betegséggel.
A nem cöliákiás gluténérzékenység esetén nem kell kísérőbetegségektől tartani, és a szervezet sem termel antitesteket. A panaszok szinte rögtön, pár órával a glutén tartalmú étel fogyasztása után jelentkeznek.
A nem cöliákiás gluténérzékenység pre- és probiotikumokkal gyógyítható, természetesen gluténmentes étrend mellett.
